
A 2. részben ki kellett találni, miről is szóljon a film és mi legyen a műfaja.
A 3. részben a forgatókönyv elkészítéséhez kívánt segítséget adni,
Az 5. részben egy vendégelőadás volt az operatőr munkához kapcsolódó linkekkel
Mikor van rá szükség? Ha a felvételek több helyszínen, esetleg több kamerával, díszletben, kellékek és ruhák igénybevételével történik
Miért van erre szükség? - A munkatársaknak szükségük van arra az információra, hogy melyik nap, melyik helyszínen, mi kell ahhoz a jelenethez, ami felvételre kerül
A technikai forgatókönyvet a rendező készíti a gyártásvezető közreműködésével
A technikai forgatókönyvben szerepeljen:
- helyszínlista - tervezett díszlet rajzai
- kamerák száma, elhelyezkedése
- világítási beállítások
- a szereplők és a kamera mozgása, kompozíciók
- hangok, szöveg, effektek, utószinkron
- utómunka trükkök,
Nézzük meg milyen jó tanácsokkal szolgál a Teleschola
Az adott jelenet leírását tehát a technikai forgatókönyvben a képi oldalon azzal kezdjék, hogy belsőben, vagy külsőben játszódik-e. Ezt követően adják meg, hogy mit vagy kit (kiket) látunk a képeken. Ha ez fontos, írják le a szereplők öltözékét, hajviseletét, a berendezési tárgyakat is. Különösen fikciós filmeknél - célszerű snittekre lebontani a jelenetet, s megadni a plánt, a kameraállást, a kameramozgást, a fényviszonyokat, a kompozíciót stb. Természetesen lehetőség van jelenetekre, képekre lebontott rajzos story board benyújtására is.
Dokumentumfilmek vagy riportfilmek esetén természetesen ad hoc helyzetek is adódnak, s ilyenkor nem lehetséges minden egyes kép előre megtervezése. De még ilyen esetben is célszerű megtervezni a jelenet első és utolsó képének jellemzőit, hogy össze lehessen hangolni az előző jelenet utolsó, illetve a következő jelenet első képével a paramétereket. Interjúbetétek esetén, természetesen nem kell leírni az interjúalany válaszát, minthogy az a tervezés során nem ismerhető. Azonban a főbb kérdések, illetve a várható válaszok körvonalazása a szinkron oszlopban kapjon helyet. Viszont a narráció és a szinkronok közötti átkötőszöveg már legyen előzetesen kidolgozva a technikai forgatókönyv narráció oszlopában.
Ügyeljenek arra, hogy az adott jelenet megfelelő oszlopában utaljanak az atmoszféra, illetve a zene erősségére, halkuló vagy felerősödő voltára. Itt szeretnénk emlékeztetni a technikai forgatókönyvek másik szerepére: a gyakorlatban több szakma képviselői dolgoznak ugyanazon film elkészítésén. A feladatok szakmák szerinti elkülönítése a film forgatásának előkészítéséhez, illetve a keveréshez akkor igazán áttekinthető, ha minden közreműködő a technikai forgatókönyv egy meghatározott részén, azonos oszlopban látja a saját feladatát. Ez is a minél világosabb tagolásra kell, hogy ösztönözzön bennünket.
Persze manapság a nagyüzemi műsorgyártás korában pl. a tévésorozatok esetében a kamerák már beállnak a helyükre maguktól - mint annakidején a jó szódáslovak, akik a kocsmából hazáig jobban tudták az utat, mint a gazdájuk - de mi most nem foglalkozunk ezekkel a kreativitást mellőző képi műfajokkal, mi valami eredetit szeretnénk, és ehhez gondolkodni és tervezni kell. Mert ha az érzéseidet mások számára is látható képpé akarod formálni, akkor tudnod kell annak a módját. De vigyázz, ne a mások által már kipróbált, kitaposott úton haladj, nyugodtan szegd meg a szabályokat, de ahhoz hogy megszegd őket, először meg kell ismerned. Na ez egy nagy igazság volt. Sokra mész vele. Azért mutatok egy kis részletet egy profi technikai forgatókönyvből. MAga a jelenet bizonyára mindenki számára ismerős
Technikai forgatókönyv példa:
Csukás István Süsü, a sárkány c. irodalmi forgatókönyve alapján készítette: SZABÓ ATTILA rendező
A forgatókönyv stencilezéssel került sokszorosításra 1980 -ban
Ha nem ilyen bonyolult filmet gondoltál ki, akkor természetesen az előkészületek is egyszerűbbek
A lényeg: ne olyanról gondolkodj, amit már láttál valahol
Mindig gondold át, és írd le, hogy mit is szeretnél, sokkal gördülékenyebben megy, ha van egy terved