Néprajz és Média

100 év múlva mi lesz fontos?

Állandó oldalak

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Nagyon ajánlott olvasmányként hívtam fel a figyelmet Horvát János a televíziós műfajokat elemző tanulmányára.

Az alábbi cikk a szerző kételyeiről szól, miközben persze érvényes mindaz, amit leírt, a rohanó változások gyors reagálást kívánnak, ezt figyelembe kell venni.


Az ajánlott cikk: http://mek.oszk.hu/00100/00143/00143.htm

 és a kételyek:

A digitális kor macskája, avagy gondolatok az újságíróképzésről.

2014. február 05. 09:39| Média

Mikszáth Kálmán szerint, ahogy a macskát sem kell megtanítani arra, hogyan fogjon egeret, az újságíróval is vele születnek képességei, minek őt tanítani? A mikszáthi kétkedés évszázados dilemmára utal, hiszen a világon mindenütt kétségek közepette indult az újságíró oktatás.

De aztán győztek az egyetemek, a főiskolák, és főként az újságírástól visszavonult idősebb kollégák, akikből tanárok lettek, és a világon mindenütt megindult a felsőfokú képzés. Kivéve Magyarországon, ahol ugyan a századelőn megindult, de 1957-ben, a forradalomban rosszalkodó újságírók elleni bosszúból megszűnt, és csak a rendszerváltás után indult újra. Körülbelül azzal egy időben, ahogy a hagyományos újságírás egyre nehezebb helyzetbe került világszerte, mert megjelent az Internet, beléptünk a digitális korba, ami kikezdte a korábbi szabályokat, idejétmúlttá tett tankönyveket.

2001-ben jelent meg „Televíziós Ismeretek” című könyvem, melyet szinte mindenütt beemeltek a kötelező olvasmányok közé. Ma olvasva azt látom, hogy a háromnegyede elavult, mert a technológiai fejlődés, a verseny, és a reklámvilág alakulása új feltételeket, új gyakorlatot teremtett. Nem arról van szó, hogy a korábbi tankönyvek rosszak, de temérdek olyan új ismeretanyag jelent meg, mely helyet követel magának a mai tanmenetekben.

Az elmúlt évtizedben drasztikus változások mentek végbe a média világában. A korábbi idilli állapot, melyben a kiadói és az újságírói munka szinte teljesen elkülönült, sajnos ma már a múlté. Az újságírónak is kell tudnia a reklámozók lélektanát, a gyorsaság követelménye új normákat és szabályokat teremt, a műsorszolgáltatás tartalomszolgáltatássá válik, és minden átlendül a digitális világba.

Az új helyzetben az oktatásnak is gyökeresen meg kell változnia. Ehhez három fő kérdést kell tisztázni.

  1.       Mit tanítsunk? Mely tárgyak szorulnak ki, - szándékosan nem írom, hogy feleslegesek, - és melyek lépnek a helyükbe? Nyilvánvalóan beemelendő a digitális világ, a multimédiás történetmesélésre való képesség, a webszerkesztés, a marketing és reklámismeret, a közösségi média és a közönséggel való kapcsolattartás, az interaktivitás új útjai, valamint a digitális adatkezelés és kutatás szabályainak ismerete.(Van persze még sok egyéb részterület is, de talán a fentiek fedik leginkább az új követelményeket.)
  2.       Kik tanítsanak? Az új ismeretek birtokában többnyire nem a korosabb oktatók, hanem a hallgató-korú fiatalok vannak. Viszont a felsőoktatásban az oktatóktól, mindenütt felsőfokú végzettséget és tudományos fokozatot követelnek, amivel ez a fiatalabb korosztály nem rendelkezik. Ez az ellentét már ma is feszítő a főiskolákon, egyetemeken, és több helyütt az órák egy részét már diákok (is) tartják.
  3.       Milyen legyen a tanítási forma? Az USA-ban kezd elterjedni az a gyakorlat, hogy az új osztály rögtön szerkesztőséggé alakul, és az első naptól előállít egy digitális lapot, vagy éppen tévéműsort, melyet akár kitehet a netre is. A szerkesztőség naponta szembesül új problémákkal, melyek tanítására alkalmanként a területhez értő új tanárok érkeznek. Ugyancsak elterjedő forma az egyéni oktatás is, hiszen ma már egyre több a kis létszámú, sart-up vállalkozás, vagyis az olyan újság ahol az újságíró egy személyben kiadó és reklámszervező is.

Ha a mai oktató intézmények nem tudják elég gyorsan megreformálni működésüket, akkor lehet, hogy az új kihívások visszavezetik a magyarországi újságíró oktatást a magániskolákhoz. És ha ez sem sikerül, akkor akár jöhet az immár digitális macska is, melyet nem kell megtanítani semmire, hiszen tudja magától is, hogy mi a teendője.

- See more at: http://www.digitalhungary.hu/media/A-digitalis-kor-macskaja-avagy-gondolatok-az-ujsagirokepzesrol/867?fb_action_ids=751952628148692&fb_action_types=og.likes&fb_source=other_multiline&action_object_map=%5B1434986863404330%5D&action_type_map=%5B%22og.likes%22%5D&action_ref_map=%5B%5D#sthash.QBRo4lCt.dpuf

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://neprajzesmedia.blog.hu/api/trackback/id/tr35872635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása